Margaridas

Μη μου δίνεις, μη μου δίνεις
άλλο απ’ το ποτήρι σου να πιω.
Με μεθάς και τα `χω χάσει
με τον ίδιο μου τον εαυτό
όταν τον κοιτάζω, όταν τον κοιτάζω
μαργαρίτες να μαδάει
κι όλο εκείνες να ρωτάει:

"Μ’ αγαπάει, δε μ’ αγαπάει"
κι αν για μένανε πονάει.
"Μ’ αγαπάει, δε μ’ αγαπάει"
κι αν για μένανε πονάει.

Να `ξερες μονάχα
πόσο μου `χεις λείψει,
μακριά από σένα
βρίσκω μόνο θλίψη.

Μη με βάζεις, μη με βάζεις
για χατίρι σου να τρελαθώ.
Μ’ έχεις κάνει ν’ απορήσω
με τον ίδιο μου τον εαυτό
όταν τον κοιτάζω, όταν τον κοιτάζω
μαργαρίτες να μαδάει
κι όλο εκείνες να ρωτάει:

"Μ’ αγαπάει, δε μ’ αγαπάει"
κι αν για μένα ξενυχτάει.
"Μ’ αγαπάει, δε μ’ αγαπάει"
κι αν για μένανε πονάει.

Να `ξερες μονάχα
πόσο μου `χεις λείψει,
μακριά από σένα
βρίσκω μόνο θλίψη.

"Μ’ αγαπάει, δε μ’ αγαπάει"
κι αν για μένα ξενυχτάει.


Não me dê, não me dê
mais de seu copo para eu beber
Me embriago e me perdi
comigo mesma
quando olho o mesmo,quando olho
margaridas a desflorar
e todas aquelas perguntas:

"Ele me ama, ele não me ama"
e se e permanecer de dor
“me ama, ele não me ama”
e se permanecer a dor

Só você sabe
quando você me falta
longe de você
encontro só tristeza

Não faça comigo, não faça comigo
para eu enlouquecer por você
Me fez a dúvida,
comigo mesma
quando olho, quando olho
desflorando as margaridas
e todas aquelas perguntas

Ele me ama, ele não me ama"
e se e permanecer de dor
“me ama, ele não me ama”
e se permanecer a dor

Só você sabe
quando você me falta
longe de você
encontro só tristeza

"Me ama, não me ama
e se me esquecer

Marco Aurelio Funchal, Marco Aurelio Funchal © 17.10.2011

Εκτύπωση από: http://www.stixoi.info