A Föld és a Hold | ||
Θυμήσου που ήμασταν παιδιά και κάναμε όνειρα πολλά κοιτάζοντας τον ουρανό μου’πες και σου’πα σ’ αγαπώ Κάτω απ’του φεγγαριού το φως ο κόσμος έμοιαζε μικρός για τα μεγάλα σχέδια που καταστρώναμε αγκαλιά Μεγαλώσαμε πια κι αν αλλάξαν πολλά ίδιοι αγάπη μου εμείς έχουμε μείνει κι αν τα σχέδια αυτά μείνανε στα χαρτιά ο έρωτάς μας φουντώνει αντί να σβήνει Έχουμε αγάπη μου γίνει όπως η Γη κι η Σελήνη οι δυο καρδιές μας βρεθήκαν σε κοινή τροχιά μεσ’το σύμπαν Έχουμε αγάπη μου γίνει όπως η Γη κι η Σελήνη δυο ερωτευμένα αστέρια κάπου στ’ουρανού τα λημέρια Θυμήσου που ήμασταν μικροί κι έμοιαζε ατέλειωτη η ζωή που λέγαμε ότι εμείς οι δυο θ’αλλάζαμε τον κόσμο αυτό Μεγαλώσαμε πια κι αν αλλάξαν πολλά ίδιοι αγάπη μου εμείς έχουμε μείνει κι αν τα σχέδια αυτά μείνανε στα χαρτιά ο έρωτάς μας φουντώνει αντί να σβήνει Έχουμε αγάπη μου γίνει όπως η Γη κι η Σελήνη οι δυο καρδιές μας βρεθήκαν σε κοινή τροχιά μεσ’το σύμπαν Έχουμε αγάπη μου γίνει όπως η Γη κι η Σελήνη δυο ερωτευμένα αστέρια κάπου στ’ουρανού τα λημέρια | Emlékezz arra, mikor még gyerekek voltunk és amikor oly sokat álmodoztunk föl-föl tekintgetve, bámulva az égre, mikor kimondtad; szeretsz, és kimondtam én is végre! A holdnak a fénye alatt, a világ oly kicsire apadt a nagy terveinkhez képest, amit egymást átölelve szőttünk, édes! Felnőtté váltunk már, és sok minden megváltozott bár, maradtunk mi ketten, ugyanaz a szerelmespár. S ha a nagy terveink, még a papíron is maradtak vetve, a szerelmünk egyre terebélyesebb lesz, ahelyett hogy örökre elveszne! Úgy vagyunk Kedvesem, s lettünk mi olyanok, mint egymáshoz képest, a Föld, és a Hold. A két szív ott találta magát, a világmindenség röppályáján Úgy vagyunk Kedvesem, s lettünk mi olyanok, mint egymáshoz képest, a Föld, és a Hold. Két szerelmes csillag, elrejtőzve valahol, az ég titkos tanyáján Emlékezz arra, mikor még gyerekek voltunk és amikor még úgy tűnt, az élet végtelen, és hosszú és amikor azt mondtuk, hogy mi ketten, ezt a világot megváltjuk könnyeden! Felnőtté váltunk már, és sok minden megváltozott bár, maradtunk mi ketten, ugyanaz a szerelmespár. S ha a nagy terveink, még a papíron is maradtak vetve, a szerelmünk egyre terebélyesebb lesz, ahelyett hogy örökre elveszne! Úgy vagyunk Kedvesem, s lettünk mi olyanok, mint egymáshoz képest, a Föld, és a Hold. A két szív ott találta magát, a világmindenség röppályáján Úgy vagyunk Kedvesem, s lettünk mi olyanok, mint egymáshoz képest, a Föld, és a Hold. Két szerelmes csillag, elrejtőzve valahol, az ég titkos tanyáján | |
Sztratosz, Efstratiádis Stratos © 08.06.2008 |
Εκτύπωση από: http://www.stixoi.info