Szelim bej
Αχ Σελήμπεη, Σελήμπεη, Σελημπεη,
γιος του Κατση μπέη, γιος του Κατση μπέη.
Με τα φρυ τα φρύδια τα γραμμένα, κλαίνε’
τα μα τα μάτια μου για σένα.
Σελημπεη μπεοπουλο, μικρο μου αρχοντόπουλο.
Αχ που κρέμασαν, που κρέμασαν το μπόι σου
πο πο Σελημπεη, γιος του Κατση μπέη.
Αχ το μα το μαργαριταρένιο, κρίμα η μωρέ
ήταν το καημένο.
Κλάψε βρε μανα μια και δυο,
δεν ξανακάνεις τέτοιον γιο.
Óh, Szelim bej, Szelim bej, Szelim bej,
Fia Katszi bejnek, Katszi bej fia!
Azokkal a csodás sze-, azokkal a szemöldökeiddel..., - Jaj, sírnak
Sírnak a sze- sírnak a szemeim (te)érted...!
Szelim bej, kicsi bej, én nemes, én drága úrfim...!
Óh, hogy felkötötték, oh, hogy fellógatták termeted...
Oh-oh, Szelim bej, Katszi bej fia...!
Óh, azt a szá- azt a százszorszépet! Jaj, be kár érte...!
Jaj, kicsim! Jaj szegényke!
Sírj csak, sírj anyácska, sirasd meg egyszer-kétszer,
Mert nem szülhetsz többé ilyen ifjat!
Sztratosz, Efstratiádis Stratos © 08.02.2010